Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció:

Gyakorta hangoztatott véleményem, hogy mivel a különféle művészeti ágak más-más befogadói mentalitást igényelnek, másképp működtethetők, így egy könyvet (az elolvasása helyett) "megnézni filmen" kb. annyit ér, mint fotón nézni egy színművet, balettban előadni Mózes 2. könyvét, vagy elbeatboxolni egy Picassó-festményt. Nem de?

Jó, a konkrét cselekmény szintjén persze adaptálható a könyv színdarabbá vagy filmmé (már amennyiben van cselekménye, hehe), de hát a cselekmény a könyvnek csupán a csontváza; a lelke, maga az irodalom ezen túl kezdődik - én legalábbis hiszek benne, hogy minden könyv többről szól (vagy legalábbis többről hivatott szólni) annál, mint ami történik benne!

És mégis, gyakran töltjük le vagy kölcsönözzük ki egy-egy érdekes könyv kiolvasása után annak filmadaptációját, valami ösztönös zsigeri (állítólag attól művészet a film is meg az irodalom is, hogy egyfajta zsigeri hatást vált ki - jobb definíciót legalábbis nem hallottam még a művészetre) mérlegen próbálva összemérni a két gyökeresen eltérő élményt.
Bevallom olykor én is engedek ennek a kényszerbetegségnek, és most leírom ide, mikor mit mutatott az én egyéni mérlegem (már amennyire emlékszem legalábbis):

- Vannak azok a könyvek, amiket egyszerűen szarnak tartok. Klisések, kiszámíthatóak és untattak, mint panoráma a sivatagban, de mégis elég volt hozzájuk egy jó rendező, egy emlékezetes alakítás, pár ügyesen komponált kép, egy fülbemészó betétzene, kecsesen súlypontozott dramatika, egy kis egyéni színvilág, vagy pár vagány díszlet, és a filmélmény máris 10x emlékezetesebb marad a könyvnél: Nekem ilyen volt pl.:
John Ajvid Lindqvist : Hívj be! ---> Engedj be!, Thomas Alfredson, 2008
Stephen King: Állattemető ---> Kedvencek temetője, Mary Lamber, 1989
Ira Levin: Rosemary gyereket vár ---> Rosemary gyermeke, Roman Polanski, 1968
(és kicsit még
Rideg Sándor: Indul a bakterház ---> Indul a bakterház, Mihályfi Sándor, 1979
Robert Bloch: Pszicho ---> Pszicho, Alfred Hitchkock, 1960)

- Van aztán ennek az esetnek a reciproka, amikor a könyvnek (néhol) valósággal ittam a szavait, majd a filmen (jobbára) csak ide-oda gurigáztam kínomban a kanapén, azaz valami nem jött össze. Pl.:
Murakami Haruki: Norvég erdő ---> Norvég erdő, Trán Anh Húng, 2010
Závada Pál: Jadviga párnája ---> Jadviga párnája, Deák Krisztina, 2000
Bartis Attila: A nyugalom ---> Nyugalom, Alföldi Róbert, 2008
Bret Easton Ellis: Amerikai pszicho ---> Amerikai pszicho, Mary Harron, 2000
(és kicsit még
Akutagava Rjúnoszuke: A bozótmélyben, A vihar kapujában --->  A vihar kapujában, Kuroszava Akira, 1950)

- Van, amikor a film alkotói igen elrugaszkodnak a könyv cselekményétől, átírják, átalakítják azt, vagy annak csak bizonyos elemeit használják fel, és ez a merészség szerintem kurva jó filmeket szül:
Parti Nagy Lajos: A hullámzó Balaton, A fagyott kutya lába ---> Taxidermia, Pálfi György, 2006
Irwine Welsch: Trainspotting ---> Trainspotting, Danny Boyle, 1996
John King: Futball faktor ---> Futball faktor, Nick Love, 2004

- A legszívmelengetőbb azonban, amikor a filmélmény szinte felér a könyvhöz, már-már utoléri a könyv nyújtotta varázst. Ilyenre azonban csak a rengeteg kreativitással megáldott filmkészítők képesek kemény, kitartó munkával. Nekem ilyennek tűntek:
Chuck Palahniuk: Harcosok klubja ---> Harcosok klubja, David Fincher, 1999
Joseph Heller: 22-es csapdája ---> 22-es csapdája, Mike Nichols, 1970
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak ---> Galaxis útikalauz stopposoknak, Garth Jennings, 2005
Patrick Süskind: Parfüm ---> Parfüm, Tom Tykwer, 2006
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére ---> Száll a kakukk fészkére, Milos Forman, 1975
Philip K. Dick: Kamera által homályosan ---> Kamera által homályosan, Richard Linklater, 2006
Marjane Satrapi: Persepolis ---> Persepolis, Marjane Satrapi, 2007
(és elég korrekt munkák még ezek is:
Cormac McCarthy: Az út ---> Az út, John Hillcoat, 2009
Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio ---> Sörgyári capriccio, Jirí Menzel, 1980
Niccolo Ammaniti: Én nem félek ---> Nem félek, Gabriele Salvatores, 2003
Kazuo Ishiguro: Ne engedj el! ---> Ne engedj el!, Mark Romanek, 2010
Neil Gaiman: Coraline ---> Coraline és a titkos ajtó, Henry Selick,2009
Bernhard Schlink: A felolvasó ---> A felolvasó, Stephen Daldry, 2008
Jose Saramago: Vakság ---> Vakság, Fernando Meirelles, 2008)

Nagyjából ennyi jut most eszembe, úgyhogy egyelőre ennyit a könyves filmekről.
Majd jövőhéten jelentkezem.

A bejegyzés trackback címe:

http://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr993089380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu