„Őszintén elképeszt e kertvárosi világ üvegház jellege. Még a gyerekeik is üvegháziak, tisztában vannak vele? Arányos testalkatú, egészséges, jól táplált, napbarnított, gyerekek gondok, problémák, kötelességek, felelősség, szenvedés, gondolatok nélkül, gyerekek egy Walt Disney-féle zenés filmből! És ezek a gyerekek az önök produktumai, barátaim. Gondolják meg, mit hoznak létre!”

Oates jó író; körültekintően, részletesen építette fel ezt a(z elsősorban lélektani) regényt – nekem talán kissé túl akkurátusan is. Ami egyértelműen zavaró lehetne az a szeszélyes, néhol csapongó elbeszélésmód, és hogy elbeszélőnk többször, már-már erőltetetten hangsúlyozza, hogy ez nem regény, ez egy emlékirat, ez maga az élet. Na, ezt a fogást az menti meg (magyarázza ki) az elcsépeltségtől, hogy főhősünk gyerek (még ha koravén vagy koraérett is, végső soron akkor is ifjonc), egy szenvtelen fiatal, aki nem igazán van tekintettel az olvasóra.
Jól mutatják ezt kitérői, a témától való elkalandozásai is, melyek szintén színesebbé, változatosabbá igyekeznek tenni ezt a komótos szöveget (az emlékiratok leendő kritikái – New York Times Book Review , Time , New rebublic , stb. – feletti ábrándozást pl. kimondottan bírtam).

Mégis valahogy kicsit túl lassú, túl szociografikus, és túl sokszor pszichologiázló. Nem mondom, hogy nem tetszett a szeretetre és figyelemre éhes, zavarodott Richard, a karrierista apa és a nagyvilági, írónő anya alakja, és az ő hármójuk bonyolult, végül gyilkosságba torkolló viszonya, de nekem jobban tetszett volna, ha az egész ez picit tömörebb, szilajabb.

Sőt, akkor talán mondhatnám, hogy ez a könyv Bret Easton Ellis korai munkáinak előfutára, így viszont jócskán látszik köztük az a generációnyi különbség.
Azért így is elismerem, hogy jó könyv, na, és azt hiszem, fogok még olvasni az írónőtől.

 

SPOILER

Ui.: számomra a legdurvább az egészben az volt, hogy Richard többször is meglobogtatja, szülei pontosan tudták, érezték, hogy élhetnének másképp is, sőt talán boldogabbak is lehetnének, de fontosabb volt, hogy eleget tegyenek a társadalmi elvárásoknak, melyek szerint épp így élnek „normálisan”.

SPOILER VÉGE

 

A könyv leírása:

   Luxusvilág / Joyce Carol Oates ; [ford. Sz. Kiss Csaba] . - Budapest : Európa, 2007, cop. 1973 . - (Modern könyvtár, 0133-1086) . - 384, [1] p. ; 19 cm
   Regény
ISBN 978-963-07-8246-3 fűzött : 1800,- Ft

A bejegyzés trackback címe:

https://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr83220352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása