„Nagy rejtély ez az egész élet. Az ember sose tudja mit is akar igazán mert nincs hozzá elég esze. Csak azt tudhatná hogy a szíve mit akar azt meg nem akarja tudni. Jobb is. Jobb ha nem kutakszik hogy mi van a szívében. Mert nincsen olyan teremtmény akinek az van a szívében amire a Jóisten megteremtette. A legkisebb bogárkában is benne lakik az aljasság de amikor az embert teremtette az Isten maga az ördög tartotta neki a gyertyát.”

Kedvenc karakter: a kölyök

Ez egy western.
Agávéval, ördögszekérrel, szekérkonvojokkal, komancsokkal, apacsokkal, delavárokkal, yumákkal, skalpolással és végtelen sivataggal.
Ez egy névtelen, számkivetett kölyök története, aki nincstelenként kóborol, pénzért verekszik, katonának áll, de miután alakulata megsemmisül, börtönbe kerül, majd 14 évesen csatlakozik a hírhedt és könyörtelen skalpvadász Glanton-bandához és bebolyongja velük Texas és Mexikó határvidékének kies sivatagait, ezernyi rémtettet hajtva végre velük.
Ez a huszadik századi amerikai irodalom egyik legfontosabb regénye.
Egyember véleménye a Vad lovak c. McCarthy műről, mely szerint nem a cselekménye, hanem a hihetetlenül erős atmoszférája miatt marad emlékezetes, erre a regényre is igaz, ugyanis végig hihetetlenül gazdag hasonlatokkal tűzdelt lírai (és sok helyütt ódon nyelvezetű) tájleírások tarkítják Glantonék véres útjait.
(Talán eme archaizmusból jön a kritikusok részéről a szakrális párhuzam – meg persze a vesszők teljes száműzéséből.)
Itt egy példa:
„Vadvirágos havasi réten lovagoltak aranyló kökörincsben vasvirág és encián és kék folyondár és hajnalka közt apró virágok végtelen tarka szőnyegén mely a láthatár szélén tömör falként emelkedő s a távolban kékesen ködlő gyémántkemény hegyekig húzódott amik úgy emelkedtek ki a semmiből mint őstengerből felbukó vízi szörnyek háta az idő hajnalán.”
(A lovaglásról jut eszembe: a regényben annyi az ügetés, sétálás, menetelés, kóborlás,  vándorlás és vánszorgás, hogy a filmváltozatot akár Tarr Béla is rendezhetné – de nem ő fogja)
McCarthy úgy írta meg ezt a világot, hogy észre sem veszed, amikor magába szippant.
Ám nem csak ezért marad felejthetetlen olvasmányélmény.
Mindezek mellett (vagy inkább előtt) ez a regény az emberi gyarlóság valóságos lexikona. Nincsenek benne magányos hősök csak antihősök csapatostul (plusz egy valóságos antikrisztus az agyafúrt, kopasz, perverz Holden bíró személyében).
Nem, ez korántsem csak egy western.
És nem, korántsem csak a kölyök története.
Ez a regény a szadizmus, a bestialitás és a féktelen erőszak vérpettyes, rothadó panoptikuma. Hamarosan meglátod Te is.
Bármibe lefogadom, hogy sosem vettél részt ekkora mészárlásokban (persze gondolatban), sosem barangoltál még be ennyi kísértetvárost, sosem sétálgattál ennyi oszlófélben lévő, dögkeselyűk és farkasok zabálta tetem közt, sosem kutattál át ennyi szekérroncsot, sosem vettél részt ennyi lövöldözéssel végződő kocsmai verekedésben és sosem éreztél még érzékiséget egy olyan világban, ahol az emberek köpnek egyet mielőtt megszólalnak és ahol „az embereket nem a közösen megszegett kenyér köti össze hanem a közös ellenség”.
Ez a regény az emberi aljasság valaha írt talán legszínesebb képtára és valahogy mégis gyönyörű (jóllehet a halott csecsemők fára aggatásától, az emberi fülekből álló nyaklánctól és a levágott fejekből rakott körtől sokan rosszul lesznek majd). Hamarosan meglátod Te is.
Mert ezt a könyvet olvasni kell!
Az őrület teremtette enyészet fog Rád mosolyogni e könyv oldalairól és Te élvezni fogod.
Mert McCarthy ördögi furfangossága folytán, 541 oldalnyi nyomor és mészárszék után, miután leraktad a könyvet és otthagytad ezt a pokoli világot…honvágyad lesz!

(Azért kíváncsi lennék rá, milyen élmény lehet mondjuk egy fiatal lánynak.)


A könyv leírása:
  Véres délkörök avagy Vörös alkony a nyugati égen / Cormac McCarthy ; [ford. Bart István]. - Budapest : Magvető, 2009. - 541 p. ; 21 cm
ISBN 978-963-14-2714-1 kötött : 3990,- Ft

 

A bejegyzés trackback címe:

https://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr561787542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cotta · http://koreainyelv.freeblog.hu 2010.02.25. 08:33:26

Amennyire látom, a nőknek belevásik a foguk ebbe a könyvbe, ami engem illet (középkorú nő) a 120. oldalon csaptam be, hogy túl sok a tesztoszteron :). McCarthy tényleg gyönyörűen ír, de nekem sok volt, szinte fullasztó. Aztán rábeszélésre (robertjordan, egy ember) a Vad lovakat elolvastam és az csodálatos volt, beavató, elsöprő - talán most már készen állok a Véres délkörökre is.

Amadea · http://ropcsillag.freeblog.hu 2010.02.25. 18:35:02

Na, arra én is kíváncsi vagyok.

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.02.26. 10:23:53

amit a Cotta nevű - és fiatal - nő ír, az mind igaz, és éppen ezekért jó: fullasztó, véres és túl sok a tesztoszteron :)))

tulip13 2010.02.26. 11:02:10

Középkorú??? Ez fájt... :)
Én Az útra lennék nagyon kíváncsi.

Cotta · http://koreainyelv.freeblog.hu 2010.02.26. 12:33:10

Egy 31 éves nő inkább középkorú, mint fiatal lány, csak ezért írtam. Ne izéljetek má'!

tulip13 2010.02.26. 12:59:26

Lány nem, de fiatalnak fiatal. :)
süti beállítások módosítása