„…hohó, emberek! Csitt-csatt, bimm-bumm! Röviden a holnapi időjárásról. Először az USA keleti tengerpartja. A Manguszta műhold jelentése szerint a nukleáris szennyezés dél körül érződik leginkább, aztán elvékonyodik, úgyhogy aki ki akar bújni a házból, kedveseim, az várjon délutánig, értem? És ha már a várokozásnál vagyunk, már csak tíz óra a nagy hírig, különleges expozémig! Szóljanak barátaiknak, hogy nézzenek! Olyasmit árulok el, amin el fognak képedni.”

Elárulom, a filmváltozatot elég rég láttam ahhoz, hogy már csak az összbenyomásra emlékezzem, ami viszont az, hogy vajmi kevés köze van ehhez regényhez.

Mindkettőben van egy a rendőrségnek dolgozó fejvadászunk (Rick Deckard), aki a nem túl távoli jövőben vadászik lázadó, gyilkosság miatt szökésben lévő androidokra egy Végső Világháború utáni lepusztult Földön.
Ezen a nagy világégés utáni poszt-apokaliptikus Földön minden romokban, mindent ellep a szemét (szuvat), a radioaktív sugárzás következtében pedig nem csak az emberiség nagy része hagyta el otthonát és vándorolt ki a Marsra, de a növényzet és az állatok nagy része is kihalt, így a (még egészséges) emberek közt nem csekély presztízsértékkel bír, ha valaki állatot tart (akármilyet), sőt, az állattulaj egyben emberségét is deklarálja a társadalom előtt, mivel az empátia maradt az egyetlen tulajdonság, mellyel egy emberi lény megkülönböztethető egy androidtól. (Mármint orvosi beavatkozás nélkül, mert hát hiába szerves lények ezek a robotok, pl. a csontvelőből történő mintavételnél egyből feltűnik, hogy csak emberimitációk.)

Rick ezért egy (főleg az empatikus képességre koncentráló) hazugságvizsgáló szerű teszttel kérdezi ki gyanúsítottait, mielőtt jól lelézerpisztolyozná őket, hogy aztán a vérdíjakat bezsebelve végre vehessen egy igazi állatot, mert szegénynek odahaza (mint a legtöbb csóringernek, aki azért próbál megfelelni a társadalom – no meg az asszony - elvárásainak) csak egy elektronikus birkája van, ami persze elég jó utánzat, külső szemlélő simán igazinak nézi, de azért le lehet vele bukni, egyszóval tré.
Ha jól emlékszem ez az állattartós dolog pl. egyáltalán nem szerepel a filmadaptációban, de javítsatok ki, ha rosszul emlékszem (kommentben).
Sőt, mint minden Dick-regényben, az író itt is szinte kizárólag a cselekményre, annak fordulataira és az abból adódó morális és filozófiai kérdésekre koncentrál, tehát jellemábrázolás pl. egyáltalán nincs, vagy csak iszonyat minimál. Sem Rick Deckard-nak nincs meg az a leépült, macsó detektív imidzse, sem Roy Batty-nek (Rick legveszélyesebb kőrözöttjének és a regény legerősebb androidjának) nincs meg az a túlvilági, sátáni egyénisége, mint a filmben.

Emellett kicsit zavaró volt még az is, hogy, mint megannyi regényénél, Dick itt is beleesik abba a hibába, hogy a könyv első felére hagyja a fordulatokat, regénye második felében pedig kezd ellaposodni a cselekmény és az író egyre inkább csak a mondanivalóra koncentrál. Ami viszont tényleg egyedülállóan izgalmas, ugyanis, miután Rick találkozik egy másik, a munkáját teljesen eltérő mentalitással végző fejvadásszal, hősünkön fokozatosan eluralkodik a rezignáltság és a nagy gyilkolászás közepette lassacskán teljesen elmélyül a „Ki is vagyok én?”, „Mit is jelent, hogy létezem?”, „Mitől is vagyunk emberek?”, „Helyes-e, ahogy élünk?” kérdésekben, majd szépen nekiáll újradefiniálni önmagát.
Ebben segít neki a másik fejvadász, Phil Resch, valamint a csábos androidlány (Rachael Rosen-nel) és az emberek empátiája felett őrködő digitális messiás, Wilbur Mercer.

Gondolom elég kuszának és sületlennek tűnik így, ahogy leírtam, de higgyétek el, élvezetes olvasmány, tipikus Dick-mű, amely könnyed és elgondolkodtató egyszerre. Nem bonyolultabb és nem rosszabb, mint bármelyik Dick-regény, de hogy miért épp ez lett a legnépszerűbb regénye, azt nem értem.

A könyv leírása:

  Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? / Philip K. Dick ; [ford. Pék Zoltán]. - [Budapest] : Agave Kv., 2005. - 217 p. ; 21 cm
  Bényei Tamás "Az utolsó krimi", Nagy Péter, H. "Descartes és az evolúció" és Tillmann J. A. "Orcus neontüzében" c. tanulmányával. - Megj. "Szárnyas fejvadász" címmel is
ISBN 963-7118-21-7 fűzött : 2280,- Ft : 9,10 EUR

 

A bejegyzés trackback címe:

https://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr401859540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ohentibi 2010.04.06. 20:22:54

hello, bocs az offért, de benéznél a blogomba? :p