Összegzés: karcsú.

Az eddigiekhez képest legalábbis mindenképpen. Gaiman hiába pakolt bele (egyébként elég suta és pongyola módon) pajkos holtakat, magányos gyerek főhőst, vámpírokat, boszorkát, farkasembert (nőt) stb., amit épp le bírt kapni a műfaji futószalagról, épp az maradt ki, amire azt mondhatnám, hogy na ez a könyv lényege.
Már a szerkesztésmód is meglehetősen laza, a kétharmadáig simán inkább novellaciklus, mint regény (már ha ragaszkodunk a műfaji behatároláshoz, bár valójában nem annyira lényeges), aztán csettintésre kerülnek a helyükre a dolgok, abszolút kiszámítható módon.

Amúgy vannak benne ötletek, de a Csillagporhoz, Soseholhoz, Coraline-hoz képest rém gagyik és laposak. Azt kell, mondjam, az amúgy igen kreatív Gaiman itt nagyon nem volt elemében.

Hugo-díj és ifjúsági regénység ide vagy oda, ennek így egyszerűen nincs mélysége. Nem más ez, mint 277 oldal felszín.
(Nekem) kevés.

A könyv leírása:

  A temető könyve / Neil Gaiman ; [ill. . Dave McKean] ; [ford. Pék Zoltán]. - [Budapest] : Agave Kv., cop. 2010. - 277 p. : ill. ; 21 cm
ISBN  fűzött : 2980,- Ft : 11,70 EUR978-963-9868-84-7

 

A bejegyzés trackback címe:

https://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr632759952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.