Ez a novelláskötet egy válogatás a (hazánkban és külföldön egyaránt) méltán népszerű Darvasi László munkásságának novellista részéből (a szerző ugyanis költő is és persze publicista, de írt már nagyregénytől meséig mindent). Amolyan „best of kötet”, mely a fülszöveg szerint „a kortárs szépirodalom egyik legjelesebb képviselőjének műhelyébe enged bepillantást”. És valóban rendkívül nívós irodalom ez. Darvasi tényleg hihetetlenül nagy mesélő. És mivel ilyen kitűnő elbeszélő, így könyve rendkívül változatos és sokszínű, darabjai egytől egyig kiváló nyelvi, formai, dramatikai stb. érzékről árulkodnak, ám mégis valahogy klasszikus előadásmódú novelláknak mondhatók.
Meg is lepődtem, hogy egy ekkora író munkássága ezidáig elkerülhette a figyelmem. Persze most, hogy a Virágzabálók megjelenése óta a szerző ismét az irodalmi élet középpontjába került és „rivaldafényben fürdik”, már nem tudom kikerülni, könyvei ott kacsintgatnak a folyóiratok kritika rovatában, interjúi könyves és irodalmi portálokon köszönnek rám, írásai lassan szinte szembe jönnek az utcán (épp az imént olvastam Darvasival egy interjút a Bárkában).

No, elkalandoztam.
Azt kérded miből is áll a kötet gazdagsága?
A legkülönfélébb történelmi korokban és helyszíneken játszódó, klasszikus módon felépített krimitörténetektől kezdve (A veinhageni rózsabokrok, Kalaf áriája, A fuldai Kékvízesés, A zord apa), van itt pár Móricz rideg naturalizmusát idéző novella (A hegyen, Kerítésen innen és túl – na ezek speciel nem tetszettek) és vannak a szürrealitásba ívelő groteszk elbeszélések is (pl. Zuhanás, Stern úr), sőt a rákosista időkben játszódó pamfletszerű szatírák is (El Quahira, A brazilok labdája, Szerelmem Dudumba elvtársnő). Persze van pár könnyedebb darab is (pl. Stammer úr Sao Paulóban vagy a Kutuzov unokája – melyben az üvöltés motívum ugyanúgy jelenik meg, mint később Keménynél a Kedves ismeretlenben), de alapvetően a deviancia, az emberi kegyetlenség és a tragikomikum dominálnak e művekben.

kerry4ever moly.hu-s kommentje, mely szerint a kötet „frappánsan deviáns”, tökéletesen leírja a művet.

A gyűjtemény legzseniálisabb darabja egyébként szerintem A világ legszomorúbb zenekara (nem elírás, tényleg ez a címe), melyben a zenekar kilétére vonatkozó csattanónál nektek is tuti, le fog esni az állatok (itt jöttem rá, hogy ez az ember tényleg nem mindennapi fantáziával van megáldva).
Szóval nagyon kellemesen csalódtam Darvasiban és elhatároztam, hogy ha leszigorlatoztam, nekiállok komolyabban is olvasni a műveit. Első lépésként meg is vásároltam A könyvmutatványosok legendáját.

A könyv leírása:
  A világ legboldogabb zenekara : válogatott novellák / Darvasi László ; [vál. és szerk. Csuhai István]. - Utánny. - Budapest : Magvető, 2008, cop. 2005. - 369, [2] p. ; 21 cm
ISBN 978-963-14-2476-8 kötött : 2990,- Ft

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.