„Ott nőttünk fel, magyarázza, abban a gyárban, ott jött ki rajtunk a szőr, ott kentük szét a taknyunkat, nyálunkat, a vérünk folyt, a vécéfalon ott szárad a spermánk, amit kajaszünetben vagy váltáskor izzadva kicsikart az ember magából, a kagylóban ott az ürülékünk, vizeletünk szaga, na meg a verejték, az mint a tenger, mindenütt. Nekünk nyomunk van ott, és sehol máshol.”

Legegyszerűbben talán úgy lehetne jellemezni, hogy olyan ez a könyv, mint a címe.

Tar ugyanis annyira testközelből képes bemutatni a megnyomorított, kisemmizett kisemberek életét, jellemző élethelyzeteit, hogy az szinte szaglik. Persze nagyon jó író, novelláiban néhol ott éreztem Békés Pál történeteinek fanyar humorát és Gelléri Andor Endre elbeszéléseinek (mára mondhatni klasszikus) érzelmi telítettségét, vagyis annak örökségét, lehámozva róla a pátoszt és gyermeki rácsodálkozást.

Ez itt kérem az alsó tízezer világa: szalagmunkák és garzonok, féldecik és feketézés, kétségbeesett szerelmek és zsíros kocsmapultok. A kisbetűs élet (a kurva anyját).
Azért pár novellának kissé sietősnek találtam a befejezését, szóval a szerkesztésmóddal, történetvezetéssel nem mindenhol voltam elégedett, ezért csak négyes fölére értékelném (nemrég pont azt olvastam egy Halász Margit interjúban, hogy ő Tar novelláiból tanult meg szerkeszteni, hehe, na mind1), de az tuti, hogy nem ez volt az utolsó könyv, amit olvastam Tartól.

Leírása:

  Lassú teher / Tar Sándor. - Budapest : Magvető, cop. 1998. - 223, [3] p. ; 19 cm
  Elbeszélések
ISBN 963-14-2123-6 kötött : 1090,- Ft

A bejegyzés trackback címe:

https://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr643282207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása