„Ölni tudnék egy Shoggothért.” (Ami azt illeti, én is.) Hát nem tudom… Annak dacára, hogy többször olvastam ezzel a könyvvel kapcsolatban a kultikus meg kult-klasszikus jelzőket, eléggé bóvli:-/Pedig bíztam benne, hogy jobb lesz, mint a Törékeny holmik , de…

Kicsit megint elhanyagoltam ezt a blogot, de ez most ez egyrészt egy zsír új cucc, amiről szinte elsőként írok, másrészt tényleg megérdemli a dicsőítő szavakat, szóval olvasd:  „– Tudod, biztosan neked is vannak olyan nadrágjaid, amiknek a zsebébe mindenféle…

„Ott nőttünk fel, magyarázza, abban a gyárban, ott jött ki rajtunk a szőr, ott kentük szét a taknyunkat, nyálunkat, a vérünk folyt, a vécéfalon ott szárad a spermánk, amit kajaszünetben vagy váltáskor izzadva kicsikart az ember magából, a kagylóban ott az ürülékünk,…

 „Még most sem létezik minden lehetséges érzelem. Még mindig van, ami meghaladja a képességeinket vagy a képzelőerőnket. Ha korábban megíratlan zenemű születik vagy korábban megfestetlen festmény vagy olyasvalami, amit megjósolni, felmérni vagy leírni is képtelenség,…

„Manapság, okoskodott később Louis, kötelessége az embernek, hogy boldog legyen azért, mert dolgoznia kell. Ha valaki munkát talál, elvárják tőle, hogy jódlizzon meg bakugrásokat csináljon, amiért megszabadult a munkanélküliség leírhatatlan szenvedéseitől. Nevetséges. Az…

"„Eriggy a fenébe, ordenáré disznó vagy!” "Mi van, megint csalánra pisiltél?" Férfi és nő. A fentiek. […] „Hangjáték”, mondaná Marga. Kettejük veszekedése, bevallom, jó hatással volt rám. Becsuktam az ablakot, hogy egy hangfoszlány…

A Varázsfuvola punk változata? Még csak az se. (pedig a Könyvjelző magazinban és a literán ez volt olvasható)Egyetértek Pável véleményével, tényleg visszalépés ez a regény a Lipót után. Persze a doktor úrra jellemzően kibaszott beteg, pornográf és hagymázas, kíméletlenül…

Aleksandar Zograf szerb képregényrajzoló első magyarul megjelent kötetét már dicsértem anno itt a blogon, ehhez a másodikhoz viszont igen csak ambivalensre sikeredett a viszonyom.Az, hogy ez színes, nekem nem jön be. Vagyis a színes képregények úgy általában kevésbé jönnek be,…

Itt valaki megint szívni fog!Pl. én, hiszen ez Christopher Moore vámpíros trilógiájának befejező kötete, amit én úgy olvastam el, hogy nem ismerem az első két részt, szóval egy szavam sem higgyétek el (na jó, de)!Egy mozgalmas, fordulatos, szórakoztató, ízig-vérig Moore-regényt…

Szkúbi dúbi dú-vop! Dídli-á! Dídli-á!Valahogy így dúdolászik Rudy Waltz gyógyszerész, miközben léhűtő szüleire főz a poros kis Midland City-ben, valahol az Isten háta mögött. Hősük így rengeteg (persze rendszerint túlírt) recepttel szakítja meg elbeszélését, ámbár…

Krimi a Monarchia idejébőlKedvenc karakter: Schneider állomásfőnökné (az egyetlen valódi helyzetkomikumot generáló karakter) Íjnye, hát valóban kellemes kis olvasmány ez a könyves bloggerek által már sorra dícsért könyvecske!De figyelem! Ez a könyv nem akarja megváltani a…

„Az élet egy olyan izé, ami nem való mindenkinek.”Kedvenc karakter: N’Da Amédée úrAzt hiszem, Almost_Zed nemrégiben keletkezett remek ismertetője után túl sok mindent nem lehet hozzáfűzni a könyvhöz.A sztorit gondolom amúgy is mindenki ismeri.Adott egy tíz év…

A szerző figyelmeztetése:Ha ezt a könyvet ajándékba veszik a nagymamának vagy a gyereknek, jobb, ha tudják, hogy van benne káromkodás, valamint fincsi jelenetek kannibalizmussal és középkorú emberek szexelésével. Engem ne hibáztassanak. Én szóltam.Kedvenc karakter: Roberto, a…

Gondolom észrevettétek, hogy elég rég frissült a blog. No igen, újévi ivászat, fokozott vizsgadrukk stb. Mindig nehéz nálam az évkezdés. Rég volt olyan januárom, amikor amúgy is marcona estéimet ne árnyékolta volna be egy szakítás emléke vagy egy keményebb vizsga/szigorlat…

„Sajnálattal kell azonban leszögeznem, hogy béke nincs. Rálelünk. Elveszítjük. Megint rálelünk. Megint elveszítjük. Istennek hála a gépek végre eltökélték, hogy nem harcolnak tovább.”Na, tessék! Vonnegut papa eme regényében minden megtalálható, amiért Vonnegutot…

 „A boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból.”Cserna-Szabó könyve végül is nem regény, inkább egyfajta novellafüzér, anekdotagyűjtemény egy fiktív kisváros mindennapjaiból.A történetek…

„Véletlenül nem ad a teremtő egy gyönyörű lány szájába petárdát.”Grecsó tényleg tud valamit.Bravúrosan egyedire, sőt pikánsra sikerült ugyanis első regényének hangulata, atmoszférája, nyelvezete, tája, karakterei, szóval mindene; szinte lélegzik az egész.Már…

„Gratulálunk, Ön ki lett választva a halálszerepre. Mocskos egy meló, de valakinek el kell végezni. Feladata a lélekedények megszerzése a halottaktól és haldoklóktól, és továbbadása a következő testnek. Ha kudarcot vall, Sötétség és Káosz borítja be a…

Buuummm-katt. Azzzzz… popp! Ez pedig itt, kérem szépen, Vonnegut papa legelső regénye, a Gépzongora (avagy Utópia vagy Utópia 14, ha valaki a régebbi fordításban olvassa), mely nem másról szól, mint a gépek Amerikájáról. A (nagyrészt) teljesen automatizált Amerikáról.…

„Valami biztosan történt velem valamikor.” Így próbálja igazolni, ezzel próbálja magának megmagyarázni a Valami történt elbeszélője, Bob Slocum, az érett, tehetséges, háromgyermekes, kétautós, „középszintű,  középszerű középvezető”, a saját…

süti beállítások módosítása