A szerző figyelmeztetése:
Ha ezt a könyvet ajándékba veszik a nagymamának vagy a gyereknek, jobb, ha tudják, hogy van benne káromkodás, valamint fincsi jelenetek kannibalizmussal és középkorú emberek szexelésével. Engem ne hibáztassanak. Én szóltam.

Kedvenc karakter: Roberto, a Blue-Ban napszemüveget viselő denevér:)

Nos, igazuk van azoknak, akik szerint ez a Moore-regény gyengébb, mint a Biff vagy a Mocskos meló, már csak a könyv rövidsége és a történet egyszerűsége miatt is. Az a véleméynem, hogy a Biff-hez képest pl. kimondottan kisstílű mű.

Persze nyugodtan ismerkedjen vele mindenki, így is igazi beteg szórakozás skizofrén B-filmes exfilmsztárral, betépett rendőrrel, kelekótya Raziellel, törött szívekkel és agyvelőre éhező zombikkal. Mondjuk, van itt pár klisésebb dolog: a föld alatt telepátiával beszélgető halottak humora ugyan az, mint a Morrigané a Mocskos melóban (jó, igen, fordítva igaz, mivel ez korábbi könyv, a lényeg, hogy ezt a poént Moore kétszer lövi el), a Molly fiktív énjeként beszólogató Narrátorhoz hasonlót is sok ilyesféle komédiában láthattunk már és Marcang, a kutya gondolatai sem valami forradalmiak.
Ami tetszett, az a párkapcsolati analfabétaság kínálta komikum vegyítése trash-zombifilmek jeleneteivel (filmekben is imádom az ilyesmit: v.ö.: Hullajó, Haláli hullák hajnala, Doghouse stb.).

Egy kicsit mélyebb megmunkálást talán elbírt volna a sztori, így olyan közepes.

A könyv leírása:

  A leghülyébb angyal : szívmelengető karácsonyi rémtörténet / Christopher Moore ; [ford. Pék Zoltán]. - [Budapest] : Agave Kv., [2009]. - 198, [2] p. ; 21 cm
ISBN 978-963-7118-52-7 fűzött : 2280,- Ft : 8,60 EUR

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.