„Így ült ott, szemét behunyva, és Csodaországba képzelve magát. De tudta, hogy csak a szemét kell fölnyitnia, és minden újra unalmas valósággá szürkül.”
Mivel annak idején leírhatatlan hatással volt rám e két remekbe szabott klasszikus (persze azóta újra- és újraolvasom őket), úgy éreztem Lewis Carroll (eredeti nevén Charles Lutwidge Dodgson) ezen elképesztő gúnyolódó szürreális agymenései semmi esetre sem hiányozhatnak a blogról!
Hiszem és vallom ugyanis, hogy e két könyv semmiképp sem csak a gyermeki képzelet és az álmok szerepének fontosságáról szól.
Persze olvashatók úgy is, mint könnyed, szórakoztató meseregények egy hol karakán, hol megszeppent kisiskolás lánykáról, aki mindenféle vicces kalandokba  keveredik játékosan groteszk antropomorfizált állatokkal, de ennél azért azt hiszem, jóval többről van itt szó.
Az értelmezés egy mélyebb síkján ezek a művek egyben igencsak szatirikusan megírt szarkasztikus gúnyrajzok is a korabeli Angliáról, nevezetesen pl. a sportszenvedélyről, mint népbetegséről (A királyi krokettpálya c. fejezet), az ötórai teázás/uzsonna megrögzött szokásáról (Bolondok uzsonnája), az igazságszolgáltatásról (Alice tanúvallomása az első regény végén), az iskolarendszerről, az oktatásról, a tanári és szülői szigorról, a sznobságról, valamint a háklis/hisztérikus Viktória királynőről és pipogya férjéről.
És az egész valami hihetetlenül mozgalmas, kiszámíthatatlan és infantilis stílusban félúton valahol álmaink abszurdsága, idegensége és a kisgyerekek élénk fantáziájának játékossága között (jaj, Peti, ez megint olyan hatásvadász megfogalmazás!).
Felejthetetlen a csinovnyik nyuszi, az arisztokratikus, beképzelt hernyó, a beszéd közben is bealvó mormota, a folyton vigyorgó Fakutya (az eredeti szövegben ugye macska – Cheshire Cat), az Ál-teknőc (ki valaha igazi teknőc volt), a disznóvá változó pólyás, a kártyalap- és a sakkbábu-katonák, a kövér ikerpár: Subidam és Subidu, a pökhendi Dingidungi, a folymatosan kötögető birka és így tovább, és így tovább.
Képtelen karaktereik emléke örökké belevési magát emlékezetünkbe.
„Minden nemzetnek vannak sajátságai, amiket nem lehet magyarázni; Angliát csak az érti meg, aki élvezni tudja Alice kalandjait.” -írja Szerb Antal A világirodalom történetében.

Mondjuk a szójátékok azért néhol elég gyengék és fárasztóak – de nem tudom, hogy eredeti nyelven ezek hogy hangzanak, milyen benyomást keltenek.
Valamint az illusztrációk sem valami nívósak. Az első részből azonban létezik egy viszonylag új, Szegedi Katalin rajzaival illusztrált kiadás is, ami viszont tényleg nagyon öcsin néz ki, valamint a kötet (mely egyébként, ha jól tudom, első ízben még Évike tündérországban címmel jelent meg Kosztolányi fordításában) hozzáférhető a MEK-en is, eredeti (azaz a legelső) illusztrációkkal.

Az egyetemi matematika-tanár (valamint író, költő és lelkész) Carroll (avagy Dodgson) amúgy a dékán lányának (ő lenne Alice) írta eme két nonsznesz remekművet, melyeknek aztán szerte a világon nagy sikere lett, sőt állítólag maga Viktória királynő is nagy rajongójuk lett (annak ellenére, hogy kb. ő lett a legszélsőségesebben kifigurázva bennük, hehe).
Nem csoda hát, hogy azóta számos, a nonszensz jelenségével, az álmokkal, a képzelettel, a tudatalattival foglalkozó  irodalmi, zenei, képzőművészeti, filmes stb. műalkotás utal Alice kalandjaira a Mátrixtól („Kövesd a fehér nyulat”) Marilyn Manson "Are you the Rabbit?" c. dalán át a Jurassic Parkig, ahol (a könyv változatban) egy számítógép-vírust neveztek el a fehér nyúlról.
(Ezekről és hasonszőr dolgokról itt)

Ilyen Alice-könyvekre utaló mű a nemrég magyarul is kiadott „Down the Rabbit Hole” (Lenn, a nyuszi barlangjában) c. kutyaütő ifjúsági-krimi Peter Abrahams tollából, amit a közelmúltban szintén volt (bal)szerencsém olvasni.
Aztán kiderült, hogy ennek a regénynek nem túl sok köze van az Alice-történetekhez.
Annyi, hogy szereplői pár jelenetében az Alice Csodaországban színpadi változatát (leginkább is annak uzsonnajelenetét) gyakorolják, amiben a suta, koncentrációs zavarokkal küzdő Ingrid (a főszereplő kiscsaj) lenne a főszereplő, azaz Alice.
És hát hiába nyomták a borítóra a szerző nevénél nagyobb betűkkel, hogy „Stephen King ajánlásával” és hiába írja King a fülszövegben, hogy: „Peter az olvasót tökéletes tehetséggel mindvégig egy lépéssel Ingrid előtt tartja, akiért így végigizgulhatjuk az egész könyvet.”, ez a könyv akkor is rohadt unalmas.
Épp azért, mert mi mindig a kis Ingrid előtt járunk, szerintem idegesítően kiszámítható lesz az egész.
És amikor már csak 30 oldal van hátra és a kedves olvasó már réges-rég levágta, hogy, mi lesz a történetben a csavar, mégis azt kell olvasnia: „Ingrid nem tudta a megoldást, és ettől egyszerűen összezavarodott.”, igen, az emberek többsége akkor kezdi tépni a haját.
Nem is értem, hogy született erről a műről pozitív kritika az ekulturán.
Még, hogy "kísérlet a célközönség pozicionálásának lehetetlenné tételére?"
Szerintem tipikusan ifjúsági irodalom, azon belül is a „gyenge közepes” kategória tele a szürke hétköznapokból vett unalmas töltelék-jelenetekkel tanulmányi problémákról, eseménytelen családi vacsorákról, első csókról, fogszabályzásról, iskolai futballmeccsről, bátyóval történő veszekedésről stb. stb.
Nekem (22 éves fejjel) kínszenvedés volt, az első 50 oldal után vissza kellett volna vinnem és a könyvtárosnő fejéhez baszni, hogy minek tartják ezt a felnőtt részlegen, a 14. életévüket betöltött olvasóknak egyáltalán nem erre lenne affinitása.
Ez egy amerikai klisé-tákolmány, hol túl gyerekes, hol egyszerűen közhelyes stílusban tálalva.
Nem csoda, hogy az Alexandra leakciózta 1000 forintra…

 

A könyvek leírása:

  Alice Csodaországban / Lewis Carroll ; [ford. Kosztolányi Dezső] ; [a fordítást . átd. Szobotka Tibor] ; [Szecskó Tamás rajz.]. - Budapest : Ciceró, 2006. - 115 p. : ill. ; 21 cm. - (Klasszikusok fiataloknak, ISSN 1219-0306)
ISBN 963-639-563-9 kötött : 1600,- Ft

  Alice Tükörországban / Lewis Carroll ; [ford. Révbíró Tamás] ; [a versbetéteket Tótfalusi István ford.] ; [ill. ifj. Szecskó Tamás]. - Budapest : Ciceró, 2005. - 150 p. : ill. ; 21 cm. - (Klasszikusok fiataloknak, ISSN 1219-0306)
ISBN 963-539-484-5 kötött : 1690,- Ft

  Lenn, a nyuszi barlangjában : rejtélyes történések Echo Fallsban / Peter Abrahams ; [ford. Morvay Krisztina]. - Pécs : Alexandra, 2007. - 350 p. ; 22 cm
ISBN 978-963-370-099-0 kötött

 

A bejegyzés trackback címe:

https://petikekonyvtara.blog.hu/api/trackback/id/tr22988189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gallér Úr · http://www.prudblogzine.blogol.hu 2009.03.09. 17:35:12

Így kell ezt Peti bácsi. Kapja csak meg a nyugati szennyirodalom a magáét. Tegyük helyére a dolgokat.
Ki az ifjúsági irodalommal a dögkútra!

Alkony 2009.04.18. 08:35:59

Szia!

Google segítségével találtam rá a blogra, és szívességet szeretnék kérni.

Főiskolán a Gyermekirodalom című kurzuson nekünk kell tartanunk az Alice Csodaországban-ról kiselőadást, és ki kell térnünk a szimbolikus síkra is, (meg minden egyébre...).
A beleegyezésedet szeretném kérni, hogy hivatkozhassak a blogodra, mint felhasznált irodalomra?

Úgy gondolom, hogy az életrajzon és a különböző szakirodalmakon kívül - beleértve a saját elemzésünket és véleményünket - mások értékes véleményét is bemutathatnánk a csoporttársaimmal. Mivel ez az egyetlen blog, ahol ilyen jellegű véleménnyel találkoztam, szeretném felolvasni ezt az értelmezést is.

Válaszodat köszönöm!

Peti_bácsi · http://petikekonyvtara.blog.hu 2009.04.18. 12:40:25

@Alkony:

Szia Alkony!

Természetesen hivatkozhatsz erre a bejegyzésre is bár szerintem elég kevés benne a saját vélemény; inkább törekedtem a tények, háttérinfomációk bemutatására, amit pedig utánajárással ennél jobban is össze tudsz szedni a netes és nyomtatott szakirodalomból.

Azért az ekulturás cikket még melegen ajánlom valamint, amire nem hivatkoztam a posztban de apró adalék, hogy van Szegedi Katalinnak, illetve illusztrációinak egy hivatalos oldala is.
Tessék:
www.virtuartnet.hu/Alicexh/szegedi.htm

Ja és persze bátran ajánlom (legalább egy kipróbálás erejéig) a könyv third person, mászkálós, kaszabolós horrorjáték-adaptációját, az
American McGee's Alice-t:
www.youtube.com/watch?v=3o-19MnWlUc


Alkony 2009.04.18. 13:03:02

Igazán köszönöm!

Találtam szakirodalmat interneten, többek között az ekultúra lapját is. De elsőnek (mikor még nem volt tele a firefoxom mindenféle fülekkel) ez volt az első értelmes elemzés, amit találtam. :)

Alkony 2009.04.18. 20:54:59

Sikerült összerakni a prezentációnkat, szóval cserébe küldöm neked sok szeretettel Neil Gaiman-től a MirrorMask-ot! :)

Ilyen formátumban teszem:
www.youtube.com/watch?v=Amv1iHMFSPo

lizocska 2009.05.03. 09:45:38

@Alkony: Kedves Alkony, sajnálom, hogy nem találtam rá erre a blogra korábban, mert a szakdolgozatomat annak idején ebből írtam, igaz angolul, és alaposan elemzem benne az eredeti nyelvezetet, pszichológiai és társadalmi vetületeket is, csakúgy mint a fordításokat, az adaptációkat (akkor mág nem volt net s horrojáték sem:) ) és az illusztrciókat is.
@Peti_bácsi: a szójátékokat ennél bravúrosabban nehezen lehetett volna lefordítani:) - ez mindig igen kritikus része a fordításnak, és nyilván az akkori fordítók 'nyelvi kitettsége' meg sem közelíti a mai lehetőségeket, ezt is számításba kell venni.
süti beállítások módosítása