Frappáns kis történet, csak elkeserítően rövid:(

Mindenesetre az a fajta krasznahorkais cizelláltság, azok a fajta gondolati varga betűk, amilyeneket a Sátántangóban olvastam, itt kisebb számban akadnak, itt az izgalmas inkább az (vagyis nekem az volt), ahogy az idősíkok rétegeltségét emeli egy új, elsőre bonyolultabbnak látszó nyelvi szintre az egymondatos írásmóddal.

Arra gondolok, hogy ha valaki egy kocsmában mesél egy sztorit, amiben valamit kérdeznek tőle, akkor azt a hagyományos(abb) írásképben gondolatjelekkel, új bekezdésekkel és/vagy idézőjelekkel tagolnák, itt pedig: „kérdezte tőle akkor, mesélte, majd magára mutatott”. És higgyétek el, érthető és befogadható így is.
És ez azért, be kell vallani, kölcsönöz a könyvnek egyfajta pikantériát.

A könyv leírása:

  Az utolsó farkas / Krasznahorkai László. - Budapest : Magvető, 2009. - 69 p. ; 19 cm
ISBN 978-963-14-2745-5 kötött : 1490,- Ft

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.